Egyedül nem megy

A sors determinált, vagy mi teremtjük?
Az is lehet, hogy számtalan determinált lehetőség közül van szabad választás, vagy épp mi teremtjük ezeket a lehetőségeket, ok-okozat folyamatokban.
Nem tudom, azt viszont igen, hogy nincsenek véletlenek, van valami talán intuicióval kitapogatható szándék a dolgok mögött.
Szántai Zsolttal való találkozás is egy ilyen különös esemény volt számunkra.
Ha az emberfia elhivatottságból felelősséggel teszi a dolgát, hajlamos belefeledkezni, ritkán néz körül, pedig igazán fontos rádöbbenni, hogy bármit is csináljunk, nem vagyunk egyedül. Összefogva együtt pedig könnyebb, sikeresebb minden.
 
Zsolt és a BodyWakes egy különleges megerősítés volt az Integratív Medicina életében.

A küldetés eszenciájában azonos, segíteni, szolgálni, tanitíani. Sok szempontból előttünk járnak dolgokban. Oktatás és szolgáltatás tekintetében pedig adnak valami olyat, amit mi nem fogunk és a hallgatóinknak szüksége van rá. Ez pedig a személyes segítség a regenerációs, gyógyulási folyamatokban.

A megszerzett tudás gyakorlatba való ültetésében a legtöbbünknek, magamat is beleértve könnyebb ha valaki külső mentor, coach vagy nevezzük is bárminek segít. Nem vagyunk Münchausen Bárók, nem tudjuk kihúzni magunkat a hajunknál fogva az iszapból. Kell a megerősítéss az iránymutatás, bátoritás. Ezért tudom tiszta szívvel javasolni, és ajánlani mindazoknak, akik szeretnének egészségükért tenni szellemi – lelki – testi szinten is, de nem megy minden könnyedén.

 

 
Személyes:
Szeretettel, alázattal segíteni másokon. Ez az alap. Sok más értékes dolog mellett, ez az egyik ok ami miatt beleszerettem mindabba amit a BodyWakes csinál. Végighallgattam az összes oktatási anyagunkat többször is, az összes tanítást, megoldást értem, többségüket gyakorlom. 25 éve vegetáriánus vagyok, egészségtudatosan próbálok élni.
 
Ennek ellenére pontosan tudom, mik azok a kihívások melyekkel egyedül nehezen tudok megbírkózni. Nem vagyok sem szent, sem tökéletes. Van bennem annyi önismeret és alázat, hogy felismerjem a korlátaim. Tudom, mi az ami megy, és mi az aminek menni kellene, de kell hozzá segítség. Emiatt döntöttem úgy, hogy nem csak szeretettel ajánlom mindenkinek a BodyWakes segítségét, hanem én is elfogadom a segítő kezet, mert van pár terület ahol szükségem van rá. Szükségem van rá önmagam miatt, a családom miatt és miattatok. Hiszen a hatásfok, a hatékonyságom, az aktuális állapotom kihat mindarra amit nektek adni tudunk. Ha több van, többet lehet adni is. (Amint van fejlemény, mindenképp beszámolok az élményeimről.) 

Míg megérkeznek a további infók, szeretném ha már most belekóstolhatnátok abba a segítségbe amit a Bodywakes nyújt.  Azt gondolom, hogy többé – kevésbé nyilvánvaló, hogy az egészségünk a táplálkozással kezdődik. Viszont nem vagyunk egyformák. Van egy fontos teszt a Bodywakes.hu oldalon, 

““Különbözünk idegrendszeri, égetőrendszeri, hormonális beállítottságunk és egyéni érzékenységeinkben is. Ahhoz, hogy megtaláld a helyes utat,
érdemes ismerned tested egyedi epigenetikai kódját és sajátosságait. Ennek egyik egyszerűsített formája a típus-kérdőív.”

A kérdőív azon alapul, hogy minden típusnak vannak alkati és pszichés jegyei is, illetve az egyéni táplálkozási és hormontípus befolyásolja étkezési szokásainkat, alvási szokásainkat, energia szintünket, bőrünk, hajunk állagát.”

A kérdőívet itt tudod kitölteni, csak kattints a linkre:  Bodywakes kérdőív

Ha megvagy a teszttel, egy kis olvasnivalót szeretnék még ajánlani a naturalnews.hu -n már publikált “Koronavírus másképp” címmel írt cikkét Zsoltnak, ami bízom benne kedvet csinál majd számotokra a hamarosan felkerülő kurzusához is. Megéri rászánni az időt!

Szántai Zsolt: Koronavírus másképp

Solakban felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk ellene?

Hogyan védhetjük meg a gyilkos kórtól önmagunkat és szeretteinket?

Mi tudunk tenni, hogy elkerüljük a vírusfertőzést?

Hagyományos nézőpont szerint több dolgot is megtehetünk, mégis összességében véve azt érezhetjük, hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva. Bízunk a szerencsében, hogy minket talán elkerül, és titkon reménykedünk, velünk ilyen szörnyűség nem történhet. Közben viszont rettegünk is, hallva a rémhíreket, olvasva a beszámolókat, látva a borzalmakat. Egyre jobban úrrá lesz rajtunk a félelem, ami olykor átcsap pánikba, itt a vég!

Jó hírem van! VAN VÁLASZTÁSUNK!

Először is tisztázzuk mi is az, hogy vírus?

A vírus szubmikroszkopikus biológiai organizmus, amely nem sejtes szerveződésű, és csak más élőlények sejtjeiben, parazitaként képes szaporodni.[1]

Mit jelent ez? Azt, hogy egy olyan élősködőről van szó, aminek szüksége van egy gazdaszervezetre, ahol garázdálkodhat, azaz olyan tevékenységet folytat, amelynek hatására a fizikai test belső egyensúlya – a homeosztázis – felborul. Ha a szervezet belső egyensúlya felborul, akkor a test megbetegszik. Ha ez a belső egyensúlytalanság oly nagy mértékű és/vagy olyan hosszú ideig fennáll, hogy azt a szervezet már nem tudja tolerálni, akkor bekövetkezik a fizikai test halála.

Most menjünk bele egy picit mélyebben az immunrendszer működésébe. Akinek nincs kedve belemerülni, javaslom ugorja át ezt a részt.

Mivel nem steril környezetben élünk, ezért szervezetünk nap mint nap kórokozók, azaz patogén mikroorganizmusok tömkelegével érintkezik. Ezek lehetnek pl. vírusok, gombák, baktériumok. Ha egy patogén kórokozó bejut a szervezetbe, akkor az immunrendszer aktivizálódik és védekezni kezd.

Az immunrendszer

Az immunrendszernek két fő alkotója van, a sejtes (celluláris) és a vér vagy más folyadékkal működő (humorális) része. A sejtes rész fehérvérsejtekből (leukociták), limfocitákból, monocita-makrofágokból és antigén-bemutató (dendritikus) sejtekből áll. Utóbbiak a bőr, a légutak és az emésztőrendszer felületeinek különleges őrszemei. Elsődleges feladatuk, hogy a szervezetet veszélyeztető ingerekről tájékoztassák az immunrendszer többi sejtjét. Amint szokatlan inger (veszély) éri a szervezetet, a sejtek elhagyják a környezetüket, a tároló helyükről a vér és nyirok pályákba vándorolnak, és átadják tapasztalataikat az ott jelen lévő limfocitáknak.

Antigéneknek hívjuk azokat az idegen anyagokat melyek a gerincesek szervezetében antitestek termelését, illetve immunválaszt indítanak el. Az antigének általában fehérjék vagy poliszacharidok (összetett szénhidrátok); melyek a baktériumok, vírusok és más mikroorganizmusok testét felépítő anyagok, vagy toxinok is lehetnek.

Tehát az antigének először a B-limfocitákkal találkoznak (melyek az antigének hatására aktiválódnak), és máris kétfelé osztódnak:
– Plazmasejt keletkezik – ellenanyag (immunglobulin) előállításra
– B-memória sejt keletkezik – pontos leírást készít az antigénekről és archiválja az immunrendszer irattárában, hogy a legközelebbi találkozás alkalmával azonnal felismerje és gyorsan cselekedjen.

Az immunsejtek érési- és tárolóhelyei: a nyirokcsomók, a lép, a csontvelő és a bélrendszert körülvevő immunhálózat. A vékonybél nyálkahártyán lévő nyirokcsomó szigetecskék (Peyer-plakkok) a szervezet összes immunglobulin (ellenanyag) termelő sejtjeinek 70-80%-át tartalmazzák.

A csontvelőből származó immunsejtek a nyirokszervekben „várakoznak”, majd az antigének megjelenésekor “megkötik„, a T-sejteknek “bemutatják”, és ezzel immunválaszt indítanak el. A limfocitáknak különböző feladatokat végző csoportjai vannak amelyek a csecsemőmirigyben kapják meg a feladatkörüket. Ismerünk TH0 sejteket, amelyek még differenciálatlanok (nincs szerepük), belőlük környezeti hatásokra alakul ki a speciális sejtes és humorális (testfolyadék útján, pl. vér) védekezést segítő T-helper, ami aktiválja a T- killer (ölő sejteket).

A sejtek egymás közötti kommunikációja időleges sejt-sejt kapcsolattal, vagy humorális anyagok kiválasztásával történik. A humorális anyagokat citokineknek (jelző peptid molekuláknak) nevezzük. Ezek fehérjemolekulák, amelyeket a fehérvérsejtek választanak ki, hogy az immunrendszert szabályozzák. Széleskörű biológiai folyamatokat végeznek, segítik a sejteket a sérülés helyére a célpontba eljuttatni, ott átalakítani, funkcióit aktiválni, vagy éppen gátolni.

A következő családok tartoznak ide:
• Interleukinek (IL)
• Tumor nekrózis faktorok (TNF)
• Interferonok (IFN)
• Chemokinek
• Hematoproteinek
• Kolónia-stimuláló faktorok

A citokinek

A citokinek feladata: segítik az immunsejtek növekedését, differenciálódását, és különböző funkciójú sejtekké alakulását.
A citokineknek különböző formáik vannak, amelyeket alfa, béta, gamma névvel jelölünk.

A citokinek osztályozhatóak még:
• gyulladás segítő (proinfammatorikus) -> TH1 limfociták (termelik: IL-1, IL-6, IL-13, TNF-alfa, IFN-gamma) -> celluláris védekezés
• gyulladás gátló (anti-inflammatorikus) -> TH2 limfociták (termelik: IL-4, IL-5, IL-9, IL-10, IL-13) -> humorális védekezés

A TH1 és TH2 sejtek szoros együttműködésben élnek és egymást szabályozzák.

A optimális immunműködésben szerepet játszanak még a szabályozó T-sejtek (TH3 sejtek), melyek kiegyensúlyozzák a T-helper sejtek (Th1 és Th2), valamint T-szupresszor (gátló – immunválaszt kikapcsoló) sejtek aktivitását.

A homorális immunválasz szereplői az immunglobulinok. Típusai:
alfa1 globulin, alfa2 globulin, beta1 globulin, beta2 globulin, gamma globulin.

– Gyulladás kezdetén a szervezet elsősorban IgA-t (Immunglobulin-A) termel. Születéskor nincsenek védősejtek, az elsők IgA plazmasejt formájában 2 hetes korban jelennek meg, melyek az anyatejen keresztül jutnak be a csecsemő szervezetébe, és 6 hetesen érik el a szükséges létszámot. IgA-t tartalmaz az anyatejen kívül a könny, a nyál, a verejték.
Celluláris (sejtes) immunválaszt indít el és T-helper1 fehérvérsejt dominanciával jár.

– Krónikus gyulladás esetén a szervezet elsősorban IgG-t (Immunglobulin-G) termel. Ez toxinok, vírusok, baktériumok elleni immunválasz hatására termelődnek.

– Allergiás reakciók és paraziták elleni védelem esetén a szervezet elsősorban IgE-t (Immunglobulin-E) termel, ez humorális (vér vagy egyéb testfolyadék útján közvetített) immunválaszt indít el és T-helper2 fehérvérsejt dominanciával jár.

Tovább a teljes cikkhez

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter