Máté Imre – Yotengrit sorozat könyvbemutató

Máté Imre – Yotengrit sorozat könyvbemutató

Jelenlegi állapot
Nem jelentkeztél
Ár
Ingyenes

A Yotengrit „első istenséget” jelent, de „első világtengert” is.

Az altáji nyelvekben ismert tengri = isten szóból képeztetett.

Őseink hitvilágában a Yotengrit, melynek gyökerei a (jeges) kőkorszakba nyúlnak vissza, a mindent magában foglaló ős-szellem neve, aki egyben ősállapot is.

Yotengrit kiveti magából a rosszat és nő-istenné, meg férfi-istenné manifesztálódik, létrehozva a nősténység és a hímség dualizmusát, mely merőben különbözik a kínai Yin-Yang dualizmustól is, de még jobban az ó-iráni dualizmustól, amelyben jó meg rossz egyensúlya, és örök harca a lét mozgatója.

A kínai filozófiai rendszerben a nőstényiség passzív, a hímség aktív. A magyar dualizmusban, amelyet táltosaink az észak-eurázsiai – amerikai jeges kőkorszak eszmevilágából menekítettek a korunkig, a nőstényiség meg a hímség egyaránt tartalmaznak aktivitást és passzivitást. Jellemvonásaik nem szemben állnak, hanem hiány-többlet alapon kiegészítik egymást.

Ez az alapszemlélet határoz meg mindent, a szociális tanokat, a jogrendszert, de még az élet-halál viszonyát is.

Yotengrit mindent magában foglal, de inkább női jellegű. Kiveti a rosszat, ami ártó erővé rendeződik, de nem válik a duális kölcsönhatás részévé. Zavaró faktor jellegű: ő Ármán, a rossz, ártó, harmóniát zavaró szellem.

Az istenasszony UKKÓ szimbóluma a Hold, az általa megteremtett férfi isten pedig GÖNÜZ, a naporcájú. E magyar duális filozófia szimbóluma az iker-örvény, iker-forgószél. Ukkó neve földanyát jelent, Gönüz neve pedig napszellemet. A Vallást, mely erre a filozófiára és északi típusú sámánisztikus praktikákra épült BÜÜN (kilenc bűvölet) vallásnak nevezték. „Bűnbe esni” a magyar kereszténység első századaiban nem vétkezést jelentett, hanem visszaesést a BÜÜN-be, a „pogányságba”.

UKKÓ a földanya Boldogasszony néven került emberközelbe, buddhista hatásra, kínai közvetítéssel. Valójában a kínai filozófiai rendszerben keletkezett nőnemű Buddha, mint a kínai Ku-an-yin, a japán Kwannon, vagy a zürjén Arany-asszony. A keresztény magyar Egyház összemosta az alakját Szűz Máriával, de meghagyta eredetileg Buddha születésének, illetve halálának ünnepeit, a Gyümölcsoltó, – ill. Sarlós–Boldogasszonyt. Ezek eredetileg Buddha születésének ill. halálának ünnepei.

Ebben a hit- és filozófiai meggyőződés-világban a szellem meg az anyag ugyanannak az energiának más-más megjelenési formái. A szellem is anyag, amelynek minősége és mennyisége is van. Ez osztható és összeadható. Isten, az istenek nem semmiből teremtenek, hanem saját szellemanyagukból. Sokat tudnak, sokra képesek, de sem külön-külön, sem együtt nem korlátlanul mindenhatók. A folyamatos teremtésük, melyet ma evolúciónak nevezünk, tele van félresikerült próbálkozásokkal, balesetekkel.

A „szellem-quantum” elmélet tette lehetővé, hogy őseink saját szellemanyagukból védőszellemmé erősíthessék egy hős szellemét, és megteremtsék a „Magyarok istenét”.

Minden az istenség szellemanyagából van. A természet isten teste – jó tehát az, ami nem természetellenes. Ennek a felismerésnek nagy jelentősége van az erkölcstanban és a gyógyászatban egyaránt.

Ennek értelmében a nemi (szexuális) vágy és a cselekedet, melynek kapcsán a vallások többsége a lelket zsarolja, nem vétek. Vétekké esetleg a cselekvés mikéntje révén válhat. Például ha árt vele. „Mindent szabad, ami nem árt másnak!” Ez az ősi szabadságeszme alapja. „Ne bánts, ne árts, istápolj, segíts!” – ez pedig a „felebaráti szeretet” tana.

Az „üdvösség” elnyeréséhez, ami a szellem önálló egzisztenciáját jelenti a test halála után, fontos a jó cselekedet is. Őseink meggyőződése szerint, amelynek alapja nem a HIT, hanem a tapasztalat. Nincs kollektív felelősség, ezért kollektív megváltás sincs. Ki-ki maga felel a tetteiért. Az ember lelkének, szellemének „gúzsoldója” megváltója a belső megvilágosodás. Ehhez fontos a tudás gyarapítása, az érzelemvilág gazdagítása.

Fontos felismerés, hogy a halál nem az élet, hanem a születés ellentéte. Az egyén, az individum nem a társadalom része, hanem autonóm alkotósejtje.

Egyik ember sem tulajdona a másik embernek. A családon belül sem. Az államnak, a társadalomnak nem tulajdona. A nő meg a férfi egyenrangúak, egyenjogúak. A két FÉL együtt alkot, egymást kiegészítve EGY EGÉSZ-et.

A BÜÜN vallás alapjain életre kelt eszmerendszer, amelyet a továbbiakban nevezzünk Yotengrit vallásnak, nem dogmatizál isten-képet, mert csak sejtjük az őserő, az ősszellem mibenlétét, de nem ismerjük (Mivel a Yotengrit eszmerendszer nem dogmatizálja az istenképet, alkalmas individuális hitéleteknek etikai keretet nyújtani. Ebben az eszmerendszerben ki-ki megteremtheti a maga „Yotengrit hitét az elvont filozófiai hittől az emberközeli istenképhez kötődő vallásgyakorlásig, vagy alkothat közösségi liturgia rendszert.)

A Yotengrit vallás teológusai, tanítómesterei még abban is segítenek, ha valaki egy más valláson belül igyekszik utat keresni, de nem igazodik el.

Isten akaratára sem hivatkozhatunk, mert nem kapunk tőle napi parancsokat, – csak sugallatokat kapunk a szellemvilágból. Az istenséggel azonban van kötődésünk, ez a logika. Másik támaszunk az ősök tapasztalata. Időtlen érvényű fölismeréseket hagytak ránk. Ezekből ma nagyon aktuálisak a szociális tanok. Például (mai szókinccsel) a tőke és a munkaerő viszonyáról szólók.

A kiegészítő dualizmus gazdaságpolitikai vetületében a tőke meg a munkaerő együtt alkotják a produktív termelőerőt. Közös ellenségük a szervezett parazitizmus. Például bürokrácia formájában.

A Yotengrit vallás etikája tiltja az eladósodottal szembeni olyan fokú végrehajtást, amely lehetetlenné tenné számára a versenyképes újrakezdést. Továbbá, tiltja a létszámcsökkentést a nagyobb profit érdekében. Sok sok kérdésre adnak az őseink hasznavehető választ az évtízezredek távlatából.

Az ősi klíma zóna-kultúra szellemi hagyatékát egy rábaközi táltos-szubkultúra őrizte meg, mely magát a „Káró-katona rend”-nek (Kormorán rendnek) nevezte. Tagjai „tudók” voltak, nők és férfiak. A rendfőnököt bácsának, atyamesternek nevezték. Erre a hivatalra az őt megelőző bácsák, „tudók” Nagy Ferenc és Bendes József, Máté Imrét avatták fel.

***

Máté Imre 1934. december 11-én született Maglócán. Csornán, érettségizett, majd az ELTE-n tanult, ahol a forradalmi ifjúság egyik vezéralakja volt. A forradalomban fegyverrel is részt vett, ezért emigrálnia kellett. Göttingenben és Münchenben folytatta tanulmányait. A nyelv és irodalomtudomány magisztere, de tanult régészetet, történelmet, néprajzot is. Ez lehetővé tette, hogy szakszerűen rendezze és publikálja a szellemi hagyatékot.

*

Máté Imre költő és író is. Magyarországon hosszú ideig a tiltott művek listáján voltak a könyvei. Kiadás utáni hatásukra igény támadt az egyházra, a Yotengrit, a Tengervégtelen Ős-szellem Egyházára. „Ez szolgáltató egyház akar lenni, nem szed tizedet, nem sanyargatja a lelket. Nincs pásztor-nyáj viszony”!

*

„A korlátlan globalizálódás következtében új rabszolgatartó társadalom veszélye fenyeget. Ezt a Yotengrit eszmeiség jegyében meg tudjuk akadályozni. Ezért van szükség rá”!

(Máté Imre)

*

„Yotengrit I-II-III-IV. köteteket együtt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik Máté Imre munkásságával szeretnének megismerkedni.

Sikeres feliratkozás!

Köszönjük!